Pau (Pau)
Pau város Franciaország déli részén, Aquitania régiójában, Pyrénées-Atlantiques megye székhelye.
Egykor királyi székváros, később kedvelt szubalpin üdülő, ma jelentős ipari és turisztikai központ. Pau a Pireneusok északi oldalán a legnagyobb város és egyben egy tájegység, a valaha önálló feudális állam, Béarn székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
A Pireneusokból lerohanó két hegyi folyó, az Aspe és az Ossau, valamint a kissé keletebbről érkező Pau mentén már a IX. században önálló báróság jött létre, igaz a feudális uraknak a XI. században meg kellett adniuk a kiváltságos jogokat a keményfejű hegylakóknak. A XIII. század végén került Béarn Foix grófjainak birtokába. A fénykora a XVI. században következett be, az akkori uralkodó ugyanis I. Ferenc testvérét, Angoulême-i Margit hercegnőt vette feleségül, és a család hatalma ekkor már kiterjedt Foix és Béarn mellett a navarrai királyságra is. A Béarni Algrófság székhelye és a navarrai királyok kedvenc tartózkodási helye, Pau ekkor a mai Franciaország egyik legfontosabb kulturális központja lett, művészek, tudósok sereglettek a rendkívüli műveltségű királyné udvarába. Lánya, III. Johanna vette fel a protestáns hitet és gyermekét, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia király lánya, Valois Margit férje lett, és ő volt, akitől a híres mondás származik: Párizs megér egy misét, és IV. Henrik néven lépett a trónra.
Béarn vidékét, a navarrai királyságot XIII. Lajos helyezte véglegesen a francia királyság uralma alá. Pau városa akkor lett jelentős településsé, amikor ide helyezték át a királyi székhelyt.
Egykor királyi székváros, később kedvelt szubalpin üdülő, ma jelentős ipari és turisztikai központ. Pau a Pireneusok északi oldalán a legnagyobb város és egyben egy tájegység, a valaha önálló feudális állam, Béarn székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
A Pireneusokból lerohanó két hegyi folyó, az Aspe és az Ossau, valamint a kissé keletebbről érkező Pau mentén már a IX. században önálló báróság jött létre, igaz a feudális uraknak a XI. században meg kellett adniuk a kiváltságos jogokat a keményfejű hegylakóknak. A XIII. század végén került Béarn Foix grófjainak birtokába. A fénykora a XVI. században következett be, az akkori uralkodó ugyanis I. Ferenc testvérét, Angoulême-i Margit hercegnőt vette feleségül, és a család hatalma ekkor már kiterjedt Foix és Béarn mellett a navarrai királyságra is. A Béarni Algrófság székhelye és a navarrai királyok kedvenc tartózkodási helye, Pau ekkor a mai Franciaország egyik legfontosabb kulturális központja lett, művészek, tudósok sereglettek a rendkívüli műveltségű királyné udvarába. Lánya, III. Johanna vette fel a protestáns hitet és gyermekét, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia király lánya, Valois Margit férje lett, és ő volt, akitől a híres mondás származik: Párizs megér egy misét, és IV. Henrik néven lépett a trónra.
Béarn vidékét, a navarrai királyságot XIII. Lajos helyezte véglegesen a francia királyság uralma alá. Pau városa akkor lett jelentős településsé, amikor ide helyezték át a királyi székhelyt.
Térkép - Pau (Pau)
Térkép
Ország - Franciaország
Franciaország zászlaja |
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EU | Baszk nyelv (Basque language) |
BR | Breton nyelv (Breton language) |
FR | Francia nyelv (French language) |
CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
CO | Korzikai nyelv (Corsican language) |
OC | Okcitán nyelv (Occitan language) |